Jövedelemminimum meghatározása, egységes keretszerződések elfogadása, valamint az átigazolási szabályok és a válogatott javadalmazási csomagjának átalakítása a főbb elemei annak az átfogó koncepciónak, amelyet a Jégkorongozók Érdekvédelmi Szervezetének (JÉSZ) július végi közgyűlésén ismertettek. Pavuk Attila, a JÉSZ elnöke szerint csak abban az esetben lehet szélesíteni a sportág utánpótlásbázisát, ha kiszámíthatóbb életpályamodell várja a leendő játékosokat.

A Jégkorongozók Érdekvédelmi Szervezete július 30-án, Budapesten tartotta éves rendes közgyűlését, amivel a szervezet megkezdte operatív működésének ötödik szezonját. A válogatott és az élvonalbeli csapatok meghatározó játékosainak többségét soraiban tudó JÉSZ taglétszáma az elmúlt egy évben megközelítette a 100 főt, így egyre nagyobb súllyal képviseli a magyar jégkorongozók érdekeit a különböző szakmai fórumokon.

Pavuk Attila elnök, a Ferencváros bajnokcsapatának csatára a közgyűlésen tartott beszédében kifejtette, a szervezet küldetése továbbra is az, hogy segítse a sportág fejlődését és növelje a játékosok megbecsülését. Ezt a célt szolgálja, hogy aktív tagjai szeretnének lenni annak a formálódó munkacsoportnak, amelynek feladata a játékosok bérezésére vonatkozó keretrendszer kialakítása lesz. „Évek óta szorgalmazzuk, hogy a klubokkal közösen tegyük rendbe ezt a kérdést úgy, hogy a maximum mellett azt a minimálbért is megállapítjuk, amit a játékosoknak mindenképpen biztosítani kell. Jelen helyzetben mi a havi nettó 150 ezer forintos minimumot tartjuk tisztességesnek. A fiatal játékosok nagy része ennél jóval kevesebbért játssza végig a teljes szezont” – fogalmazott Pavuk Attila.

A JÉSZ elnöke szerint a jövedelemminimum meghatározása csak az egyik fontos lépés a magyar jégkorong további fejlődése szempontjából. „A sportág vitathatatlanul népszerű a fiatalok körében, sokan kezdik el, 16 éves kortól azonban nagy a lemorzsolódás. Ha csökkenteni akarjuk ennek mértékét és növelni az utánpótlásbázist, kiszámítható életpályamodellt kell felmutatnunk. Ehhez a bérezés kérdésének rendezésén túl ösztöndíjprogramokra, az átigazolási szabályok átdolgozására, és egy olyan, hosszú távon is értékálló javadalmazási rendszer megalkotására van szükség, amely méltó módon ismeri el a válogatottak teljesítményét” – ismertette a JÉSZ javaslatcsomagjának főbb elemeit Pavuk Attila.

A kiszámíthatóság felé vezető út meghatározó állomása lenne az egységes keretszerződések kidolgozása is. „Az elmúlt néhány évben sok esetben elkerülhetők lettek volna a viták és félreértések, ha ezt a munkát már korábban elvégezzük. A játékosok és a csapatok közös érdeke egy olyan jogi szöveg elfogadása, amely világosan tartalmazza a felek jogait és kötelezettségeit. A minta adott, hiszen például a magyar labdarúgás esetében ez a kérdés már régóta rendezett” – mondta a JÉSZ elnöke.

Pavuk Attila a szervezet egyik kiemelt céljaként jelölte meg, hogy delegáltjuk foglalja el a Magyar Jégkorong Szövetség kibővített elnökségének egyik helyét. Erről novemberben fog szavazni a küldöttgyűlés. Az elnökségi tagság által a JÉSZ első kézből értesülne a sportágat érintő kérdésekről és a legmagasabb szakmai testületben képviselhetné a játékosok érdekeit. „Ez óriási lehetőség, ami nem csak számunkra hordoz előnyöket. Új szemléletmódot, új megközelítést vinnénk a testület munkájába, ami hozzájárulna a döntések megalapozottságához, hatékony végrehajtásához. Ezen felül a döntéshozók ebben a formában közvetlenül ismerhetik meg a játékosok véleményét, ez pedig a csapatok érdekeit is szolgálja” – fogalmazott a JÉSZ elnöke.